korponai országgyülés 1605

1604-ben Bocskai vezére, Rhédey Ferenc foglalta el.

• 1605 novemberében országgyűlés színhelye volt. 1605. november 17-én vonult Bocskai fejedelem Korponára huszonkét vármegye, valamint a felső-magyarországi szabad királyi városok s Erdély követeivel, e mellett közel 7000 főnyi lovas huszársereggel, továbbá megközelítően 10 000 főnyi hajdúval és megkezdődött a Korponai Országgyűlés. Az országgyűlés határozatai több, mint kétszáz évig, egészen 1848-ig terjedően meghatározták Magyarország közjogi alkotmányozását.

A Korponai Országgyűlés legfontosabb vívmányai az alábbiak voltak:

1. Kimondta az országgyűlés a teljes vallásszabadságot.
2. Szabályba fektette, hogy a király az ország beleegyezése nélkül Magyarországon és kapcsolt részein háborút nem kezdeményezhet.
3. Visszaállítják a nádori méltóságot.
4. A magyar szentkoronát hazánkban a koronaőrök védik, akik csak Magyarországon született magyar állampolgárok lehetnek.
5. A bécsi kamarai rendszer helyett visszaállítják Magyarországon a hagyományos és régóta működő kincstartóságokat.
6. Jezsuiták sem vagyonnal, sem állandó jogokkal nem rendelkezhetnek Magyarországon.
7. Hazai tisztségekre és méltóságokra csak magyar állampolgárok nevezhetőek ki, vallási hovatartozásuk figyelmen kívül hagyásával.
8. A végvárakban csak magyar katonaság állomásozzon.
9. A király Magyarországon lakjon, ellenkező esetben a Nádor látja el teljes hatalommal ezt a közjogi méltóságot.
10. Csak törvényesen megidézett vádlott ítélhető el, és csak a törvény előtt bizonyítással elmarasztalt személyt lehet elítélni